Mesélsz kicsit arról, hogy született meg az ötlet, hogy a lakásban élők számára is elérhetővé váljon a komposztálás?

Udvarnoki Tünde, a COMPOT agyag beltéri komposztáló edények megalkotója. A komposztálás lehetősége a kerttel rendelkező háztartások számára már régóta elérhető, de mi a helyzet a városlakókkal, akik nem rendelkeznek kerttel, de mégis szeretnének valamit kezdeni a háztartási hulladékukkal?

UT: Városlakó vagyok,nincs kertem, és nincs hozzáférésem kerti/társasházi komposzthoz. Nagyon zavart a konyhai hulladékom a kert és balkon nélküli lakásomban. 2010 óta komposztálok beltérben, először egy irodai, majd minden beltéri módot kipróbáltam, és a kerti komposztálásba is belekóstoltam. Lenyűgözött, hogy tényleg működik, ha egy kis odafigyeléssel fenntartjuk az egyensúlyt. Most egy saját beltéri komposztáló edény rendszert készítek. Egy olyan komposztálót álmodtam meg, ami műanyagmentes, természetes anyagból van, egyszerű fenntartani, és ami miatt még büszkébb lehetek a konyhámra: ez a COMPOT agyag beltéri komposztáló.

Ha a komposztálásra gondolunk, általában azok a nagyméretű ládák jutnak eszünkbe, amiket csak kertekben, társasházaknál látunk. Miért fontos és milyen városi komposztálási megoldások vannak?

UT: Ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója lenne, az USA és Kína után. Azt hiszed nincs hatásod rá? Elég a konyháig elmenned, hogy magad is lásd, mennyi!

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobunk ki, vagy pazarolunk el világszerte. Ez a mennyiség a globálisan kibocsátott üvegházhatású gázok 8-10 százalékáért felelős. A probléma a nem hasznosuló szerves hulladék miatt is aggasztó. Ezért egyéni szinten tehetünk leginkább. A szerves konyhai hulladék átlagosan a háztartási hulladék harmadát teszi ki. Ez a legnagyobb hulladék áramunk a háztartásunkban. Ennek körülbelül a fele elkerülhető hulladék lenne, így az elsődleges szerves hulladék kezelési módunk az ételhulladékok újrahasználata és a megelőzés kellene legyen. A városban is vannak különböző lehetőségek, amivel tudod kezelni a lebomló szerves hulladékodat. 

2050-re a világ lakosságának 70 százaléka városban fog élni, ez azt is jelenti, hogy a lebomló hulladékunk külön kezelését is meg kell oldanunk, mert a legnagyobb probléma az, hogy a vegyes hulladékkal keverjük a lebomló háztartási hulladékunkat. 

És igen is ebben az esetben van értelme a személyes, helyi megoldásoknak, mivel az ételhulladék legnagyobb mennyisége magánháztartásokban keletkezik (ez 55% szemben azzal a 15%-kal, ami a mezőgazdaságban – Eurostat 2020) és a centralizált begyűjtés sokszor 2-3-szor többe kerül bizonyos európai városokban/városrészekben, mintha ingyen beltéri komposztálókat osztana a helyi önkormányzat (holland példa).

Ha van saját kerted vagy a társasházadnak van kertje, akkor kerti komposztálás a legjobb megoldás. Ha még nincs nálatok közös komposztáló, akkor több kerületben, településen lehetőség van komposztáló igénylésére az önkormányzattól, de építhettek vagy vásárolhattok is magatoknak.

Ha társasházban laksz, aminek van kertje, akkor a szomszédokkal együtt a közösségi komposztálás szuper megoldás. 

Ha többet szeretnél tudni a közösségi komposztálásról, a Humusz Szövetség részletes útmutatójában mindent megtalálsz amit keresel: https://humusz.hu/kiadvanyok/komposztalas-kozossegben-utmutato 

Ha nincs lehetőséged a társasházon belüli komposztálásra, akkor nézd meg, hogy van-e a környékeden közösségi komposztáló pont, vagy olyan háztartás, ahol befogadják a komposztodat. Budapesten és más városokban több közösségi komposztáló pont létesült, amit egy kis sétával és utána érdeklődéssel biztos megtalálsz. Vagy ha nincs, vállalkozhatsz egy közösségi komposztpont létesítésére is. 

A www.sharewaste.com oldal segít megtalálni a lakóhelyedhez legközelebb eső befogadó pontokat: ezt én is használom. De befogadom a szerves hulladékot a szomszédságomban lakóktól, ha van hely a ComPot komposztálóimban és szétosztom a plusz érett komposztom is.

Ha kerti vagy társasházi komposztálóhoz való hozzáférés nélkül, közvetlenül a konyhádban szeretnél komposztálni, akkor is több megoldás áll rendelkezésre, ami segít abban, hogy érett komposzttá alakuljon a szerves hulladékod, és például ne kelljen a zacskózott virágföldet megvásárolnod.

Milyen beltéri komposztálási módok léteznek?Mennyire igényelnek ezek a komposztálási módok speciális tudást? Mennyire hely- és időigényes beltérben komposztálni? Lakáson belül hol érdemes ezt csinálni?

A beltéri komposztálás nem igényel speciális tudást, és sok eszközt és időt se.  A konyhában a pult mellett, az asztal alatt elfér egy komposztáló. Többféle beltéri komposztálási mód létezik. Az, amit én használok heti 5-10 percnyi foglalkozást igényel.

Nincs más dolgom, mint feldarabolom a konyhai növényi hulladékot, és hetente 1 alkalommal „megetetem” a komposztálót, néha megvizsgálom a tartalmát, és 4-5 havonta szüretelek belőle érett komposztot.

Hetente akár 2-3 liter zöld konyhai hulladékot is tudok benne komposztálni.  Ez kevésnek tűnhet, ám a konyhai hulladék mennyiségének, amit komposztálni tudsz, van határa a beltéri komposztálásnál, mert nincs direkt kapcsolatban a talajjal, így az egyensúlyt figyelnünk kell. Én abban hiszek, hogy ha elkezded gyűjteni a konyhai hulladékodat, figyelsz rá, és nyitott vagy a változásra, akkor rájössz, hogy nem is olyan nehéz, újabb és újabb hulladékmentő módokat fedezel fel, hogy miként lehet csökkenteni akár a komposztálóba kerülő mennyiséget is.

Többféle beltéri komposztálási mód is létezik, mivel sokféle városi életterünk van es mi is sokfélék vagyunk. 

Aerob, gilisztakomposztálás: Ez a komposztálási módszer giliszták (vörös trágyagiliszta vagy más komposztálásra képes gilisztafaj) segítségével történik, akik szerves anyagokkal táplálkoznak és mozgásukkal felgyorsítják a komposztálás folyamatát. Az edény otthon is elkészíthető műanyag, fa vagy más alapanyagokból, de vásárolható is kész edény. Attól nem kell tartani, hogy a giliszták kimásznak, mivel egy sötét, zárt edényben, ha ideális körülmények vannak fenntartva nekik, akkor örömmel maradnak ott és fogyasztják a szerves hulladékunkat és szaporodnak. Ennek a módszernek az az előnye, hogy nem kell hozzá a gilisztákon kívül semmilyen egyéb „hozzávalót” vásárolnunk, viszont felelősségünk, hogy megfelelő (10-28 C közötti, nem túl nedves, nem túl száraz, oxigénnel teli, megfelelő szén:nitrogén arány) körülmények között életben tartsuk őket. A komposzt alsó részében olyan tápanyagdús folyadék (komposzt tea) gyűlik össze, amelyet vízzel hígítva növényeidhez is felhasználhatsz tápoldatként és a gilisztahumusz is felhasználható a virágfölded dúsítására.   

Aerob komposztáló agyagedény: ez lenne a COMPOT, ami műanyagmentes, lélegző. Az agyag porózus, így lélegzik, hűt-fűt és szagtalanít, így optimális körülményeket biztosít a komposztáláshoz.

A COMPOT-hoz nem kellenek giliszták és külön széntartalmú anyagok (de azzal is teszteltük és működik). Ez annak köszönhető, hogy a komposztaktivátorban van egy aerob mikroorganizmusokkal és magas széntartalmú anyagokkal készült készítmény. Ennek és az agyag lélegző tulajdonságának együttes segítségével bontja le a konyhai szerves hulladékot.

Előnye, hogy giliszta nélkül is működik, műanyagmentes, egész évben tudod használni és ki tudod nyerni belőle az érett komposztot. Hátránya, hogy törékeny.  

Anaerob, bokashi előkomposztáló: Ez egy készen kapható vagy elkészíthető műanyag edény, amiben a komposztálási folyamat egy anaerob mikroorganizmusok által fermentált gabonakorpából készült segédanyaggal van segítve, hogy utána az edényben előfermentálás után szabadföldben elásva 2-3 hét alatt lebomolhasson az előfermentált szerves anyag. Előnye, hogy hús- és tejtermékkel szenyezett konyhai hulladékodat is belerakhatod és nem gilisztákkal működik hanem egy mikroorganizmus keverékkel. Hátránya és jó, ha tudod, hogy van „édeskés szaga”, de a műanyag vödrön belül képződik és ez egy előkomposztáló folyamat, amiben meggyorsul a lebomlási folyamat és utána, ahova elásod ott fog lebomlani véglegesen.

Mit tehetünk bele, és mi az, amit inkább hanyagoljunk? Mire tudjuk majd beltéren használni a keletkező komposztot? Mennyi idő alatt keletkezik felhasználható komposzt?

A reggeli teafűtől, a kávézacctól a zöldséghéjon át a vacsorára készült káposzta torzsájáig mindent gyűjthetsz ide.

Az, hogy pontosan mit tudsz komposztálni és mit nem, az a beltéri komposztálási módtól is függ. Van néhány dolog, amiből biztosan „fekete aranyat” gyárthatsz:

teafű (akár filter-papírral együtt), kávézacc

almacsutka, megütődött alma, bio banánhéj

mindenféle zöldséghéj, torzsa, megpenészedett zöldség

tojáshéj összetörve

elszáradt fűszernövények és balkonvirágok, valamint ezek földje (cserép nélkül)
A kész komposzt, a „fekete arany”, valójában tömény tápanyag, amely elősegíti a növények egészséges, életerős növekedését, és ezáltal vitaminban gazdag élelmiszerekhez juthatunk hozzá. Szoba- és kerti növények tápanyag-utánpótlására használhatjuk, így nem kell műtrágyás tápoldatokat vásárolnunk. A kész komposzt a harmadára esik össze, így nem kell félnünk, hogy nem tudunk mit kezdeni vele. És a szomszédban virágot nevelő idős hölgy vagy a kedvenc utcai fád is örül neki.