A Kiscelli parkerdő állomásai
Határtalan sokszínűség
Szívesen belesnétek egy ódon kastély ablakain?
A Kiscelli kastély az elmúlt évszázadokban volt kolostor, laktanya, Schmidt Miksa, bútorgyáros otthona és most múzeumként újul meg újra és újra.
A Kiscelli parkerdő különlegessége, hogy nem természetvédelmi, hanem műemléki védelem alatt áll, és egykori tulajdonosa 1935-ös végrendeletében hagyott örökül a budapesti gyerekeknek.
Fedezzük fel együtt a múzeumot körülölelő parkot!
Kik élnek erdő és mező határán?
A rét és az erdő határán kialakuló cserjés-bozótos védi az erdőt a széltől, a kiszáradástól. Változatos növényvilága minden évszakban táplálkozó-, fészkelő- és búvóhelyet biztosít az állatoknak. Jellemző faja a vadkörte, a tövisszúró gébics és a karvalyposzáta.
Az erdei tisztáson Mimó és barátai az ott élő állatokkal ismerkednek. A távcső segítségével mi is megleshetjük a fák lombjai közt rejtőzködő állatokat!
Szívesen költ gazdag aljnövényzetű lomberdőkben, kedveli a nedves patakvölgyeket, az erdei utak környékét, de megtalálható a nagyobb parkokban, arborétumokban is. Télen a madáretető vendégeként is találkozhatunk vele.
Éneke kora hajnaltól késő estig hallható városszerte, és gyakran közelről is megfigyelhető, ahogy az avarban kutat eleség után. Olyan jól alkalmazkodott a városi élethez, hogy erdőlakó rokonaitól eltérően a telet is velünk tölti.
Míg az énekesmadarak dallal, a harkályfélék dobolással keresik párjukat, jelölik ki területüket, amihez messzeszóló üreges fát keresnek. Más odúban fészkelő madarak, mint például a cinegék, számára is nélkülözhetetlenek az általuk készített odúk, amelyből minden évben többet is készítenek.
Hívhatjuk evetkének vagy cibókának is a kis vörös légtornászt. Könnyen barátkozó, városi parkokban is gyakran előforduló rágcsáló. Télre hatalmas készleteket halmoz fel különböző magokból, amivel fontos ökológiai szerepet tölt be: a megmaradt magok tavasszal kicsíráznak, és segítik az erdő megújulását.
Séta közben hallgassátok a madarak énekét! Látjátok a lombok között rejtőzködő énekművészeket? Nyissátok ki jól a szemeteket!
Kiket rejt a korhadt fatörzs?
A hatalmas kidőlt fa az élet bölcsője, fajgazdag élőhely. Az elhalt fa táplálékot, otthont, bölcsőt ad számtalan rovarnak, gombának, mohának és madárnak, míg a természet körforgását követve, évtizedek alatt újra humusszá nem válik.
Kis felfedezőink segítségével megismerkedhetünk néhányukkal:
Lomberdők, erdőszélek és cserjések lakója. Növényi részekből álló, gömbölyű fészkét vastag avartakaró alatt vagy fák gyökerei közé, kidőlt fák rönkjei alá építi.
Hegyvidéki bükköseink védett bogara. A fekete kitinpáncélját borító apró szőröknek köszönheti csodaszép kék színét. Lárvái 2-3 éven át fejlődnek napsütötte erdőszélek elhalt bükkfáiban.
Hazánk legnagyobb védett bogara, az öreg tölgyerdőket kedveli. A hímek könnyen felismerhetőek óriási agancsszerű rágóikról. Lárvái 5 éven át a földben, elhalt fák gyökerein fejlődnek.
Tölgyerdeink védett bogara. A hímek homlokukon hatalmas tülköt viselnek. Lárvái 2-4 éven keresztül fejlődnek, miközben korhadó faanyaggal táplálkoznak.
Vajon ki rejtőzködik a hatalmas kidőlt fán? Keressétek meg az erdei pockot és a havasi cincért!
A természetes erdő egészségét a különböző korú fák adják az apró csemetéktől az óriási famatuzsálemekig, élők és holtak egyaránt. Olyan ez, mint egy szívből szerető család. A parkban sétálva keressetek minél több faóriást és facsemetét! Megismeritek őket leveleik, rügyeik, virágaik vagy terméseik alapján?
Mit tehetünk mi a város zöldítéséért?
Zöld szomszédaink, a városi fák klímavédelmi szerepe rendkívül jelentős. Lombjuk alatt a legmelegebb nyári napon is kellemes hűvösben pihenhetünk. Nem csak az árnyékukkal, hanem az elraktározott esővíz párologtatásával is hűtik környezetüket. A növények biztosítják a számunkra nélkülözhetetlen oxigént, és igazi klímaharcosként dolgozzák fel a globális felmelegedésért felelős szén-dioxidot. Emellett tisztítják a szennyezett városi levegőt, csökkentik a zajt, és otthont nyújtanak az állatoknak.
A park 40 éves mezei juharfája egy év alatt
- 50 kg szén-dioxidot dolgoz fel. Ennyi szén-dioxidot autóval már egy balatoni körút során elfüstölünk Budapestről indulva.
- 55 kg oxigént termel. Egy felnőtt ember éves oxigén szükségletét 4 fa tudja biztosítani.
- 382 kg port megkötésével tisztítja a szennyezett városi levegőt. Ennyi por olyan nehéz, mint 3 robogó.
- 4000 l vizet párologtat el, ezzel hűtve környezetét. Ennyi vízzel 32 fürdőkádat tudnánk teletölteni.
A számítások a Faérték alkalmazással készültek.
A természetes és mesterséges határán, fületeket hegyezve ismerkedjetek meg az erdő és a város hangjaival!
A találós kérdésekre válaszolva tornáztassátok meg az agyatokat!
Körbe-körbe, karikába tekeredik fel a háza. Otthon sosem felejti, mindig hátán cipeli. Mi az?
Patakparton a víz mossa, hol kerekre, hol laposra. Nehéz, vízen nem úszik, ha eldobod, leesik. Mi az?
Ajtó előtt keresed, melyik zsebedben lehet. Csikordulva fordul párat, otthonodba beenged. Mi az?
Zöld kabátját levetve pottyan ősszel a földre. Csont héját, ha feltörted, kalácsba is sütheted. Mi az?