Ferenc-hegy állomásai

A természet soha nincs csendben, ha elcsendesedsz és behunyod a szemed, meghallhatod az erdő hangjait: a fák suhogását, az levelek zizegését, a rovarok zümmögését és a madarak ezerféle énekét. A hangok nagyon sokfélék lehetnek. A hallás állomásán, a hangláda segítségével kipróbálhatod, milyen különböző a hangja az egyes faanyagoknak.

Tudtad?

• A denevérek a hang kibocsátásának idejére megsüketülnek, mert az ultrahang kibocsátását velőtrázó sikolyként élnék meg.
• A kis sünök halk csipogással jeleznek az anyjuknak.
• A hím fekete rigó már februárban hangos énekszóval kijelöli territóriumát.
• A hím zöld lombszöcske „hegedűszólóval” csábítja el a nőstényeket.

Keleti sün | Legsajátosabb jellemzője a módosult szőrszálakból kialakuló tüskeborítás, amely a legtöbb ragadozóval szemben védelmet biztosít neki. A felnőtt egyedek tüskeruhája hozzávetőlegesen 12-15 ezer tüskéből áll. A nappalt többnyire fészkében tölti, csak a szürkület beálltával indul táplálékot keresni. A sünt a zsákmánykeresésben elsősorban kifinomult szaglása segíti, legfontosabb táplálékállatai a földigiliszták, csigák és a rovarok.

Fekete rigó | Csőre sárga, szeme fekete, lábai barnák. A hím fekete, a tojó barnás színű, a fiatalok az első vedlésig pettyezett mintájúak. Kiváló énekes, aki csak nappal énekel, de nagyvárosokban a megvilágítás hatására már éjszaka is lehet hallani a hangját. Bogarakat és azok lárváit, pattanókat, cserebogarakat, lószúnyogokat és gilisztákat zsákmányolnak, de nagyon szeretik a gyümölcsöket is. Állományuk egy része állandóan velük van, másik része a Földközi-tenger nagy szigetein és Olaszországban tölti a telet.

Közönséges denevér | A denevér éjjel aktív és társas lény. Kedveli a nyílt, ritkás erdőket, de szívesen él lakott területen is. Nyári szállásul régi épületek padlásait választja, ritkábban üreges fákat, mesterséges fészekodúkat. Barlangokban telel át: rendszeresen előfordul, hogy 200 kilométernél nagyobb távot megtesz azért, hogy megfelelő barlangot találjon. Nyáron későn kezd vadászni. Röpte egyenes vonalú, nyugodt. Rovarokkal táplálkozik, amelyeket magas frekvenciájú, echolokációs hangok segítségével fog meg. Táplálékszerző útján a közönséges denevér akár 15 kilométerre is elbarangolhat a pihenőhelyétől.

Zöld lomboszöcske | Kedvelt élőhelyei a bokrok és a fák, de a magas, kórós gyomvegetáció is. Hatalmas termetű, fűzöld színű rovar, jellegzetesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal. A homlokától a szárnya hátsó végéig 6 centiméteresre is megnő. A zöld színükkel kitűnően álcázott rovarokat gyakran csak hosszan tartó, hangos énekük árulja el, ezt a hímek elülső szárnyaik egymáshoz dörzsölésével idézik elő.

Amikor az erdőt járod, ne csak a lábad elé nézz! A fák koronája rengeteg érdekes állatot rejt: nem csak rovarokat, madarakat, de emlősöket is.  A látás állomásán mi is elrejtettünk néhány állatot, melyeket az ott található távcső segítségével meg is tudsz keresni. 

Tudtad?

• Szemünk sokban hasonlít a fényképezőgéphez. Az elején van egy fényrekesz (a szivárványhártya), mely a beérkező fény mennyiségét szabályozza. Mögötte van a lencse, amely egy fényérzékeny felületre, a retinára fokuszálja a fényt. Itt kicsiny, fordított kép keletkezik, melyet az agy „állít talpra”.
• A fakopáncs jellegzetes kopogásával a fa kérge alatt megbújó lárvákat keresi.
• A zöld küllő nem fél a méhektől és olykor a kaptárjukat is feldúlja.
• Egy cinege naponta akár ezerszer is fordul, hogy megetesse fiókáit.
• A szajkó kitűnően utánozza más madarak „énekét” is.
• A tüzesfejű királyka nagyon apró súlyú, és olyan vékony ágakon is keresgél, amelyek a többi madár súlyát már nem bírnák el. 

Ismerd meg jobban a fák lombjának lakóit!

Nagy fakopáncs | A nagy fakopáncs az északi féltekén – Észak-Amerika kivételével – több helyen is fellehető. Ügyesen kúszik a fa függőleges törzsén és erős csőrével lyukakat váj a fa kérgébe, élelmet keresve. A melegebb hónapok alatt rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. Erős csőrével több üreget ejt a fa kérgén, és a felbukkanó zsákmányt ragacsos nyelvével ejti csapdába. Hideg időszakban diókkal és bogyókkal táplálkozik, de a madáretetőket is felkeresi faggyúért és diókért. Erős csőreivel képes feltörni a dió kemény héját, és a fenyőtobozt is szét tudja bontani. 

Nézd meg videón, hogy keres élelmet! 

Ha többet szeretnél megtudni a Nagy Fakopáncsról, még több információt találsz itt és itt.

Zöld küllő | Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas. Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti, ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. 

Nézz meg egy videót a zöld küllőről!

Még több érdekesség itt és itt.

Kék cinege | A kék cinege, sokszor becenéven kékcinke apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja. A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Énekhangja vidám trilla.

Nézd meg videón és hallgasd meg a hangját!

Szajkó |Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyásszajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyimadár. Feketés szárnyán a széles fehér folton kívül szembetűnő bélyeg a fekete vonalas égszínkék szárnytükör. Hangja messze hangzó és éles. Kitűnő hangutánzó, élethűen utánozza az egerészölyv kiáltását, a holló mély hangját és a varjak károgását is. Nemcsak más madarak hangját, hanem például a szekérnyikorgást, a kutyaugatást is híven utánozza, azaz „szajkózza”.

Nézd meg videón!

Tüzesfejű királyka | Magyarországon rendszeres fészkel, de vonuláskor nagyobb létszámban jelenik meg. Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik. Lucfenyők ágaira a tojó mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2–3 hétig is eltart. Mivel nagyon apró madár, ezért érzékenyebb a hidegre, fészkének melegnek és esővédettnek kell lennie.

Nézd meg videón, és hallgasd meg a hangját!

Még több érdekességet itt és itt találsz.

Vörös mókus |Az európai mókust, közönséges erdei mókust vagy vörös mókust a népi nyelvben nevezik cibókának, evetnek vagy kelempájsz madárnak is. Hasi oldala mindig világos; a színváltozatok előfordulása az élőhelytől függ. Lombos erdőkben és városi parkokban, ahol a tűlevelűek aránya kicsi, a vörösesbarna típus az uralkodó, míg a fenyőerdőkben szinte kizárólag csak feketés- vagy sötétbarna példányok élnekk. A tapintószőrök hosszúak és érzékenyek; a mókusnak ezenkívül még a mellső mancsán, hasán és faroktövénél is vannak érzékeny tapintó szőrszálai. A farok az ágak közti ugráláskor és mászáskor egyensúlyozásra, éjjel „takaróként” szolgál; a farokmozgás tükrözi a mókus hangulatát. A látása nagyon fejlett; mivel a mókus elsősorban faágak között mozog, nagy látótérrel rendelkezik, színlátása is fejlett. 

Nézd meg videón, milyen ügyesen mozog a fákon!

További érdekességeket a vörös mókusról itt találsz.

A tapintás állomáson állatok nagyméretű szobrait helyeztük el a fűben, így a gyerekek hozzáérhetnek az állatokhoz, anélkül, hogy a valódi példányokat megfognák. Az óriás szobrok megmászhatók, megtapinthatók és körbejárhatók. Ugye emlékeztek arra, hogy a természetben nem zavarjuk meg az állatokat?! 

Tudtad?

• A fecskefarkú lepke veszély esetén ellenségét úgy ijeszti el, hogy kinyújtja két, félelmet keltő „szarvát”.
• Ha kézbe veszel egy pillangót, akkor a szárnyáról letörlöd a port és így már nem fog tudni többé repülni.
• A hím szarvasbogár aggancsának mérete már lárvakorában eldől.
• A hétpettyes katicabogár a biogazdaságok természetes levél- és pajzstetű irtója.

Gyere és ismerd meg jobban az itt lakó állatokat! 

Fecskefarkú lepke és hernyója | A fecskefarkú lepke Magyarországon elterjedt és gyakori faj. A hátulsó szárnypárjain vannak a fecskefarkak, amelyek hosszúsága változó, lehet egy kis kiszögelés vagy egy rendkívül hosszú fonálszerű képlet is. A nyílt hegy- és dombvidéki lejtőket kedveli, 2000 méter magasságig. A kertekben is megjelenik, főleg ha ott sárgarépát termesztenek.  Hernyója zöld, fekete-piros haránt-szalagokkal. Keresd meg az ösvényen a hernyó mását!

Ligeti csiga | A ligeti csiga (Cepaea nemoralis) egy nyugat-európai faj, amely hazánkban a Dunántúlnak is a nyugati felét lakja, de a Duna árterén is több helyen előfordul. A faj meglehetősen hasonlít egy másik, szintén dunántúli fajhoz, a kerti csigához (Cepaea hortensis), de attól nagyobb és a házának szájadéka sötétbarna színezetű, nem pedig fehér. 

Nagy szarvasbogár | A nagy szarvasbogár Európa legtermetesebb bogara. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágószervéről kapta. Erősen kötődik a tölgyesekhez, ahol a szarvasbogarat főleg a fák törzsén, a lombkoronában vagy lehullott ágakon lehet megtalálni. A hím fejét díszítő „agancs” tulajdonképpen erősen megnagyobbodott rágó, melynek csak a verekedésben van szerepe. A rágó és a bogár mérete a lárvakorban felvett tápanyagok mennyiségétől függ. Öreg tölgyesekben sokkal gyakrabban bukkanhatunk kapitális méretű hímekre, mint a fiatal, csenevész állományokban. A szarvasbogarak táplálékfelvétele különös módon történik: vörösbarna alsó ajkukkal nyalogatják különböző fák, különösen a tölgyfa nedveit. Párkeresés során, ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják és a hátára fordítsák az ellenfelet – vagy éppen ledobják egy faágról. 

Nézd meg, hogyan használják a szarvasbogarak „verekedésre” különleges agancsukat!

Hétpettyes katicabogár | A faj neve onnan ered, hogy piros szárnyfedőit hét – fedőnként 3,5 – fekete petty díszíti. Feje fekete, torához hasonlóan, de mindkét testtáján látható két fehér folt. A hétpettyes katicabogár igen hasznos a mezőgazdaság számára, mivel mind lárvaként, mind kifejlett állapotban levél- és pajzstetvekkel táplálkozik. Egy lárva kifejlődése során akár 1000 tetvet is elfogyaszthat. Számos nyelvben becéző neve van, magyarul is illetik kata, katica, katóka, bödebogár, tehénke nevekkel.

Nézz meg egy videót a katicabogárról!

Szippantsatok mélyet a friss levegőbe! A természet, szinte minden évszakban rengeteg csodás illatot rejt. Minden tavasszal és nyáron érezzük a virágok, bokrok, fák bódító illatát. Ám ősszel is felfedezhetünk igazi illat különlegességeket, hiszen az avarnak vagy a gombáknak is sajátos illatuk van. A párosítós játék segítségével a terület jellemző növényeit ismerhetitek meg.

Tudtad?

• A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás népi megfigyelés szerint.
• A méhek akár 700 különféle illatot is képesek megkülönböztetni.
• A bodzafa ágából könnyen készíthetünk sípot, furulyát.
• Óvatosan a kecskerágó termésével, mert mérgező!

Ismerd meg a környék gazdag növényvilágát!

Kökény | A kökény Európában és azon belül Magyarországon is gyakori gyógynövény. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona. Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz. 

Fekete bodza | Bogyós terméséből főleg a Dunántúlon lekvárt főznek: ez a csete. A bodzafa könnyen megmunkálható, de manapság nem használják, és régen is csak bizonyos speciális tárgyakat készítettek belőle. Ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, a bodzabél húzódik végig. Ezt a szivacsos részt eltávolítva egyszerű, üreges botot kapunk, ami számos tárgy (bodzasíp, furulya, bodzapuska) készítéséhez kiváló. Virágjából bodzaszörpöt készítenek, sokak kedvenc csemegéje pedig a rántott bodzavirág, amelyet sörös palacsintatésztába forgatnak meg, majd hirtelen, forró olajban kisütnek. 

Csíkos kecskerágó | A közönséges kecskerágó csaknem egész Európában előfordul. Ősszel pirosló, sötét rózsaszín tok, termésekkel megrakott bokrai igen mutatósak. Ez a cserjeféle lombhullató, 1 – 7 méter magas cserje vagy kis fa, széles, boltozatos koronával. Ágai sűrűn helyezkednek el egymás fölött, kérgük szürkés- vagy vörösbarna. Vigyázat: a termése mérgező!

Galagonya | A galagonya a népi gyógyászatban szívgyógyszerként alkalmazott gyógynövény, jótékony hatását a 19-20. század során igazolták. Hatóanyagát a növény leveléből, virágából, vagy terméséből főzött teán keresztül nyerik ki. Levelei szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Termése almatermés, mely a vacok megduzzadásával keletkezik, a mag héja nagyon kemény. 

Fehér fagyöngy | Félélősködő, örökzöld növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa. Termése ragadós álbogyó. Érdekesség: a fagyöngy nevéhez köthető a „lépre csal” kifejezés. A növény szétfőzött bogyóit a magoktól megtisztítják s a masszához növényi olajat öntenek. A kocsonyás, ragadós masszába mártják a 15–25 cm hosszú lépvesszőket, amelyeket bokrokra, napraforgó-kóróra, karóra, lecsonkolt fiatal fa vékony ágaira tűznek fel. Így fognak énekesmadarakat, rigóféléket.  

Zamatos turbolya | A turbolya magyar népies neve: illatos turbolya, olasz saláta, zamatos turbolya, édespetrezselyem. Az ánizsra emlékeztető szagú, édeskés ízű, egynyári növényt már a rómaiak is használták. Levele a petrezselyem zöldjéhez hasonlít. Íze erősen eltér a petrezselyemétől, mivel gyenge, zamatos levelei édeskések és ánizsillatúak – ezért édespetrezselyemnek is nevezik. 

Ismerd meg a rejtőzködő állatokat is!

Vörös róka | A vörös róka a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Gyakran költözik barlangokba és más természetes üregekbe, de romokba, omladékokba, kőrakásba is. Főleg éjjel, de csendes, elhagyatott helyeken fényes nappal is vadászik. Fő táplálékai az egerek és pockok, de megfogja a mezei és üregi nyulat is. Érdekesség: nagyon ritkán, de Magyarországon is előfordul teljesen fekete egyede, ezt a vadászati szaknyelv „szenes rókának” hívja, e furcsa szín megjelenéséért – csak úgy, mint a fekete párducok esetében – bizonyos pigmentek a felelősek. 

Európai őz | Magyarország teljes területén előfordul. A bakokat kis agancsuk alapján egyértelműen fel lehet ismerni. A gidák gyerekruhája fehér és fekete foltokkal mintázott, bundájuk később világosvörös-barnás színűre változik. A sutának (nősténynek) a bakkal ellentétben nincs agancsa. Az őz elterjedési területének egészét tekintve mintegy 1000 növényfajt fogyaszt, de az északi területeken gombákkal, zuzmókkal is táplálkozik. Nyáron jellemzően magányosan, vagy kis családi csoportokban él, ősztől tavaszig ez egyedek azonban kisebb-nagyobb csapatokat formálnak. 

Karvaly | Bokros, tisztásokkal tarkított erdőben, parkokban és ligetekben érzi jól magát. Egész felső része feketés hamuszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal és rozsdaszínű szárnyvonalakkal mintázott. Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú állatokat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik. Általában előző évi helyétől nem messze építi fel faágakból álló fészkét, ritkás fenyvesekben. 

Nézd meg, hogyan fürdőzik!

Erdei egér | Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak, mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva. Bár elég gyakori rágcsáló, ritkán lehet megpillantani, mert nagyon félénk, éjszakai állat. A nappalt üregében tölti, csak alkonyatkor indul táplálékot keresni. Földalatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. 

Forrásjegyzék: www.bekesmegye.com; www.haziallat.hu; www.wikipedia.hu; www.mek.oszk.hu; www.termeszetbolond.hu