Kis-Sváb-hegy állomásai
Kis-Sváb-hegy állomásai
Mimó és Csipek a Kis-Sváb-hegyen
1. Állomás | Irány a természet!
Fedezd fel velünk a Kis-Sváb-hegyet!
Olvasd el Mimó, Csipek, Ficak és Cincér Kázmér meséjét, és az ösvényt bejárva segíts nekik a titkok felfedezésében! A mesetérképet követve ismerkedj meg a Kis-Sváb-hegyen található növényekkel és állatokkal!
A kirándulás alatt figyeljetek a természetjárás alapvető szabályaira! Mimó és Csipek segít nektek.
- Használd a jelzett utakat, védett területen ne térj le az ösvényről!
- Óvd a virágokat, növényeket!
- Élvezd csendben a természet szépségét, ne zavard meg az állatok nyugalmát!
- Ügyelj az erdő tisztaságára!
- Tüzet csak a kijelölt helyen rakjatok!
2. Állomás | Tapintás
Légy az apróságok barátja!
A tapintás állomáson állatok nagyméretű szobrait helyeztük el a fűben, így a gyerekek hozzáérhetnek az állatokhoz, anélkül, hogy a valódi példányokat megfognák. Ugye emlékeztek arra, hogy a természetben nem zavarjuk meg az állatokat?!
Tudtad?
- A kéz és a láb ujjai mellett a nyelv és az ajkak testünknek azon részei, melyek leginkább érzékenyek a tapintási ingerekre. Ezért használják a kisbabák a tárgyak megismerésére olya gyakran a szájukat.
- Az imádkozó sáska vagy más néven ájtatos manó, nősténye párzás közben néha felfalja a hímet.
- A fürge gyík neve különleges gyorsaságra utal, valójában azonban a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik.
- A farkasalmalepke Natura 2000-es védett faj.
- A hétpettyes katicabogár a biogazdaságok természetes levél- és pajzstetű irtója.
Gyere és ismerd meg jobban az itt lakó állatokat!
Imádkozó sáska | Jól felismerhető megnyúlt előtoráról és jellegzetesen meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöldes vagy barnás színű. Tápláléka elsősorban rovarokból áll, de megfigyelték már, hogy bizonyos példányok kisebb gyíkokat, madárfiókákat is megtámadnak és sikeres támadás esetén el is fogyasztják azokat. Magyarországon védett, eszmei értéke: 5000 Ft.
Fürge gyík | Október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök között, lyukakban. Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Táplálékát különféle ízeltlábúak képezik: pókok, lepkék, egyenesszárnyúak stb. Gyík létére kerüli az erős napsütést. A hímek és a nőstények méretüket tekintve hasonlóak, de színezetük alapján könnyen meg lehet őket különböztetni: a hímek oldala és lábai fűzöldek, a nőstényekéi azonban világosbarnák.
Farkasalmalepke | Teste fekete, potroha szelvényein narancssárga oldalpöttyök láthatók. Jellegzetes rajzolata és szárnyformája alapján könnyű felismerni, más hazai fajjal nem téveszthető össze. Alapszíne sárga, fekete rajzolattal, a hátulsó szárnyakon piros szegélypontokkal. A lepke a hernyó tápnövényéről kapta nevét, mivel mindig annak közelében fordul elő. Hernyója kizárólag a farkasalmafélék leveleit fogyasztja. A hímek szárnyhossza 2,6 cm, a nőstényeké valamivel nagyobb, egyébként teljesen egyformák. Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 50.000 Ft.
Hétpettyes katicabogár | A faj neve onnan ered, hogy piros szárnyfedőit hét – fedőnként 3,5 – fekete petty díszíti. Feje fekete, torához hasonlóan, de mindkét testtáján látható két fehér folt. A hétpettyes katicabogár igen hasznos a mezőgazdaság számára, mivel mind lárvaként, mind kifejlett állapotban levél- és pajzstetvekkel táplálkozik. Egy lárva kifejlődése során akár 1000 tetvet is elfogyaszthat. Számos nyelvben becéző neve van, magyarul is illetik kata, katica, katóka, bödebogár, tehénke nevekkel.
3. Állomás | Az erdő illatai
Szippantsd be az erdő illatait!
Szippantsatok mélyet a friss levegőbe! A természet, szinte minden évszakban rengeteg csodás illatot rejt. A párosítós játékkal megtudhatjátok, hogy a mese szereplői milyen, a területre jellemző növényeket találtak útjuk során.
Tudtad?
- A szaglás teljes hiánya az anozmia, a csökkent érzékenység a hipozmia, és a szokottnál jóval nagyobb érzékenység a hiperozmia.
- Az ember szaglórendszerének egyik tulajdonsága, hogy a receptorok 60 naponta megújulnak.
- A gyermekek több szagot éreznek, mint a felnőttek.
- Az erdei szellőrózsa mérgező növény.
Ismerjük meg a környék gazdag növényvilágát!
Bíboros kosbor | A bíboros kosbor vagy erdei kosbor a kosborfélék vagy orchideafélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj. Virágzata tömött, hengeres, sokvirágú. A nagyon változatos színű és alakú virágok nagyok: sisakká összeboruló külső lepelleveleik barnásvörösek, a mézajak háromkaréjú. A középső, visszás szív alakú karéj jóval szélesebb a szélsőknél, és felszínén apró, bíborszínű szőröcskék nőnek. A sarkantyú lefelé görbül. Murvalevelei aprók. Május–júniusban nyílik. Eszmei értéke 10 000 Ft.
Piros madárbirs | Hazánkban több, mint egy tucat madárbirs faj él. Egyes fajokat kertbe is ültetnek. Magassága 50-200 cm között változik, de többnyire a fél méterhez van közelebb. Vesszői simák, molyhosak, a kérge barna. A levelei tojásdadok, finoman molyhosak (a fonákon erőteljesebben), ép szélűek, csúcsuk kihegyesedő. Virágai aprók, fürtben nyílnak, fehér vagy egészen halvány rózsaszínűek. Termése élénkpiros almácska áltermés. Száraz sziklagyepek, bokorerdők cserjéje, április-májusban virágzik, termései a nyár folyamán érnek be.
Magyar repcsény | A keresztesvirágúak családjába tartozó repcsény fajok általában hegyvidéki fajok, közülük sok védelem alatt áll. A magyar repcsény bázikus talajokon, meszes alapkőzeten fordul elő. A szár csúcsán végálló fürtben nyílnak a sárga, négy tagú virágok. Hazánkban védett, eszmei értéke: 5000 Ft.
Tavaszi hérics | Száraz gyepeken, legelőkön, kaszálókon, a síkságon, illetve dombvidéken él. Egyenes szárú, 20–50 cm magas évelő. Feketés, vaskos gyöktörzse van, ebből vékony, elágazó gyökerek indulnak. Levelei ülők, 2-4-szeresen szeldeltek 5 mm-nél hosszabb sallangokra, emiatt a növény borzos kinézetű. Élénksárga virágai a 8 cm átmérőt is elérhetik, 20 sziromlevele, sok porzója van. Termőtája apokarp, minden termőlevélből különálló makkocska fejlődik. Április-májusban virágzik. Hazánkban védett, eszmei értéke: 5000 Ft.
Csillagőszirózsa | Mészkedvelő növényként szikla- és pusztafüves lejtőkön, sziklagyepekben, erdős pusztaréteken, sziklai és pusztai cserjésekben, karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesek tisztásain és szélein él. Általában 30 cm magas, gyakran gyökérsarj telepeket képző, évelő növény. Szára és a levelei is sűrűn, ezüstösen gyapjasak, bársonyosak. Levelei széles-lándzsásak vagy hosszúkásak, szórt állásúak, ülők. A tőlevelei nyelesek. Laza sátorvirágzatát 2–5 cm átmérőjű, sötétsárga, csöves (belső) virágok és az ezeket körülvevő élénk lila, 1,5-3 cm hosszú, keskeny nyelves sugárvirágok alkotják. Magyarországon védett eszmei értéke: 5000 Ft.
Erdei szellőrózsa | Évelő növény, magassága 20-50 centiméter, szára bozontosan szőrös. Virágai 4-7 centiméter átmérőjűek. Gyöktörzse függőlegesen helyezkedik el a talajban. Levelei tőállásúak, kerekdedek, tenyeresen tövig szeldeltek, újból bevagdalt szeletekkel, szélességük elérheti a 10 centimétert. A száron 3 gallérozó fellevél fejlődik, fölöttük egyetlen, illatos virággal. Termése fehéren gyapjas. Magyarországon védett eszmei értéke: 5000 Ft.
4. Állomás | Az erdő hangjai
Fülelj, hányféle hangot hallasz!
A természet soha nincs csendben, ha elcsendesedsz és behunyod a szemed, meghallhatod az erdő hangjait: a szél fütyülését, az avar zizegését, a tücskök ciripelését és a madarak ezerféle énekét. A hallás állomásán a hangláda segítségével meghallgathatod a csigaházak, tobozok, kavicsok által keltett hangokat is.
Tudtad?
- A fülünk olyan, mint egy mikrofon: a beérkező hanghullámokat elektromos impulzusokká alakítva továbbítja az agy hallóközpontjába.
- A keleti sün ellenséggel szembeni védelmet fokozza, hogy erős bőrizomzata segítségével szinte gömb alakúra képes magát összehúzni.
- A hajunkba belekapó denevérek mítosza onnan eredhet, hogy a denevérek egyik kedvenc csemegéje a fejtetű. Ez az állat azonban a mai emberek fején már csak igen ritkán fordul elő.
- Svédország a feketerigót nemzeti madarának tekinti.
- A zöld lombszöcske testének különlegessége, hogy hallószerve a mellső lábán található.
Tudj meg többet az erdő lakóiról!
Keleti sün | Legsajátosabb jellemzője a módosult szőrszálakból kialakuló tüskeborítás, amely a legtöbb ragadozóval szemben védelmet biztosít a nekik. A felnőtt egyedek tüskeruhája hozzávetőlegesen 12-15 ezer tüskéből áll. A nappalt többnyire fészkében tölti, csak a szürkület beálltával indul táplálékot keresni. A sünt a zsákmánykeresésben elsősorban kifinomult szaglása segíti, legfontosabb táplálékállatai a földigiliszták, csigák és a rovarok.
Fekete rigó | Csőre sárga, szeme fekete, lábai barnák. A hím fekete, a tojó barnás színű, a fiatalok az első vedlésig pettyezett mintájúak. Kiváló énekes, aki csak nappal énekel, de nagyvárosokban a megvilágítás hatására már éjszaka is lehet hallani a hangját. Bogarakat és azok lárváit, pattanókat, cserebogarakat, lószúnyogokat és gilisztákat zsákmányolnak, de nagyon szeretik a gyümölcsöket is. Állományuk egy része állandóan velük van, másik része a Földközi-tenger nagy szigetein és Olaszországban tölti a telet.
Közönséges denevér | A denevér éjjel aktív és társas lény. Kedveli a nyílt, ritkás erdőket, de szívesen él lakott területen is. Nyári szállásul régi épületek padlásait választja, ritkábban üreges fákat, mesterséges fészekodúkat. Barlangokban telel át: rendszeresen előfordul, hogy 200 kilométernél nagyobb távot megtesz azért, hogy megfelelő barlangot találjon. Nyáron későn kezd vadászni. Röpte egyenes vonalú, nyugodt. Rovarokkal táplálkozik, amelyeket magas frekvenciájú, echolokációs hangok segítségével fog meg. Táplálékszerző útján a közönséges denevér akár 15 kilométerre is elbarangolhat a pihenőhelyétől.
Zöld lomboszöcske | Kedvelt élőhelyei a bokrok és a fák, de a magas, kórós gyomvegetáció is. Hatalmas termetű, fűzöld színű rovar, jellegzetesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal. A homlokától a szárnya hátsó végéig 6 centiméteresre is megnő. A zöld színükkel kitűnően álcázott rovarokat gyakran csak hosszan tartó, hangos énekük árulja el, ezt a hímek elülső szárnyaik egymáshoz dörzsölésével idézik elő.
5. Állomás | Látás
Lesd meg, mi rejtőzik a faágak között!
Amikor az erdőt járod, ne csak a lábad elé nézz! A fák koronája is rejteget érdekességeket: a szemfülesek könnyen megtalálják a távcső segítségével a fák lombjai között megbújó állatokat.
Tudtad?
- Szemünk sokban hasonlít a fényképezőgéphez. Az elején van egy fényrekesz (a szivárványhártya), mely a beérkező fény mennyiségét szabályozza. Mögötte van a lencse, amely egy fényérzékeny felületre, a retinára fokuszálja a fényt. Itt kicsiny, fordított kép keletkezik, melyet az agy „állít talpra”.
- A vörös mókus agya majdnem akkora, mint egy dió.
- Egy cinege naponta akár ezerszer is fordul, hogy megetesse fiókáit.
- A tüzesfejű királyka nagyon apró súlyú, és olyan vékony ágakon is keresgél, amelyek a többi madár súlyát már nem bírnák el.
- A szajkó szép fedőtollai gyakran díszítik a vadászok kalapját is.
Ismerd meg jobban a fák lombjának lakóit!
Vörös mókus |Az európai mókust, közönséges erdei mókust vagy vörös mókust a népi nyelvben nevezik cibókának, evetnek vagy kelempájsz madárnak is. Hasi oldala mindig világos; a színváltozatok előfordulása az élőhelytől függ. Lombos erdőkben és városi parkokban, ahol a tűlevelűek aránya kicsi, a vörösesbarna típus az uralkodó, míg a fenyőerdőkben szinte kizárólag csak feketés- vagy sötétbarna példányok élnekk. A tapintószőrök hosszúak és érzékenyek; a mókusnak ezenkívül még a mellső mancsán, hasán és faroktövénél is vannak érzékeny tapintó szőrszálai. A farok az ágak közti ugráláskor és mászáskor egyensúlyozásra, éjjel „takaróként” szolgál; a farokmozgás tükrözi a mókus hangulatát. A látása nagyon fejlett; mivel a mókus elsősorban faágak között mozog, nagy látótérrel rendelkezik, színlátása is fejlett.
Kék cinege | A kék cinege, sokszor becenéven kékcinke apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja. A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Énekhangja vidám trilla.
Tüzesfejű királyka | Magyarországon rendszeres fészkel, de vonuláskor nagyobb létszámban jelenik meg. Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik. Lucfenyők ágaira a tojó mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2–3 hétig is eltart. Mivel nagyon apró madár, ezért érzékenyebb a hidegre, fészkének melegnek és esővédettnek kell lennie.
Szajkó |Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyásszajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyimadár. Feketés szárnyán a széles fehér folton kívül szembetűnő bélyeg a fekete vonalas égszínkék szárnytükör. Hangja messze hangzó és éles. Kitűnő hangutánzó, élethűen utánozza az egerészölyv kiáltását, a holló mély hangját és a varjak károgását is. Nemcsak más madarak hangját, hanem például a szekérnyikorgást, a kutyaugatást is híven utánozza, azaz „szajkózza”.
