Sas-hegy állomásai
Mimó és Csipek Sas-hegyi kalandja Cincér Kázmérral
Fedezd fel velünk a Sas-hegyet!
Olvasd el Mimó, Csipek, Ficak és Cincér Kázmér meséjét, és az ösvényt bejárva segíts nekik a titkok felfedezésében! A mesetérképet követve ismerkedj meg a Sas-hegyen található növényekkel és állatokkal!
A kirándulás alatt figyeljetek a természetjárás alapvető szabályaira! Mimó és Csipek segít nektek.
- Használd a jelzett utakat, védett területen ne térj le az ösvényről!
- Óvd a virágokat, növényeket!
- Élvezd csendben a természet szépségét, ne zavard meg az állatok nyugalmát!
- Ügyelj az erdő tisztaságára!
- Tüzet csak a kijelölt helyen rakjatok!
Forgasd ki, mi lehet az itt élő különleges állatok igazi neve!
Egy véletlen folytán a Sas-hegyen élő őshonos állatok nevei és képei összekeveredtek. A játékkorong segítségével forgasd ki, melyik állatnak, mi az igazi neve, a kis ismertetők segítségével ismerkedj meg velük! Ha szemfüles vagy, még élőben is felbukkanhatnak!
Tudtad?
- Csak a hím bikapók potroha vörös, rajta négy fekete pettyel, a nőstényé selymesen fekete. Az ilyen típusú különbségeket az állatvilágban úgy nevezik: ivari dimorfizmus.
- A mogyorós pele a téli alvás előtt testtömegét akár meg is duplázhatja.
- A haragos sikló harapása nem mérgező, azonban hegyes fogaival fájó sebeket tud okozni.
- A kardoslepke gyakorta használja a felszálló meleg légáramlatokat (szakszóval termikeket), melynek következtében úgy emelkedik a magasba, mint egy ragadozó madár.
Gyere és ismered meg jobban az itt lakó állatokat!
Bikapók | Neve onnan ered, hogy a hím veszélyhelyzetben fejét leszegi, mint a bika, potrohát pedig felemelve tartja. Száraz sztyepplejtőkön, sziklagyepeken fordul elő. Magyarországon a Sas-hegy az egyik élőhelye. A faj Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft.
Mogyorós pele | A legelterjedtebb pelefaj Magyarországon. Nem csak télen tud nagyot szundítani, hanem nyáron is, amikor nagyon nagy a meleg. Ilyenkor az alvó állat csak öt percenként vesz lélegzetet, szívverésének üteme pedig a tizedére csökken. A mogyorós pele védett hazánkban, eszmei értéke 50.000 Ft.
Haragos sikló | Nevét a potenciális veszélyforrásokkal szemben tanúsított, agresszív viselkedéséről kapta. Átlagos testhossza 160-180 centiméter. Magyarország területén két elszigetelt populációjáról tudunk a Budai-hegységben és a Villányi-hegységben. Elsősorban madárfiókákkal és rágcsálókkal táplálkozik. Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke: 500.000 Ft.
Kardoslepke | Fehér alapszínét fekete csíkok díszítik. A hernyó vaskos teste zöld színű, hátán és oldalán sárga vonalak húzódnak. Szárnyainak fesztávolsága 75 milliméter. Erőteljes, nyugtalan természetű, vitorlázó röptű pillangó. Nagy területeket kóborol be, így városi parkokban, kertekben is megjelenhet. Hosszú pödörnyelvével előszeretettel szívogatja a virágok nektáriumait. Jellegzetessége a feje mögé behúzható, húsos, kettéágazó nyúlványa, az ún. nyakvilla, amelyet akkor ölt ki, ha veszély fenyegeti. Ez a bizarr képződmény azonban csupán ijesztésre való. Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 10.000 Ft.
Fedezd fel a Sas-hegy színpompás növényvilágát!
A forgatós pár-kereső játék segítségével könnyed az ismerkedés a színpompás növényekkel. Ha megfelelő évszakban érkezel, többet közülük saját szemeddel is megfigyelhetsz a Sas-hegyen!
Tudtad?
- A cserszömörce gyökeréből és ágából nyert narancssárga festékanyag természetes festékként, kedvelt kelmefestőszer volt hazánkban, a kézműiparban a népművészek ma is előszeretettel használják.
- A ma már leginkább zöldfűszerként, a konyhában használt kakukkfűt korábban a harctereken is előszeretettel használták, mivel a növényből kinyert timolt elsőrangú fertőtlenítőszer.
- A galagonyabokor – másnéven disznókörte, galegenye, giligán, májusvirág, istenalma vagy fehértövis – akár 500 évig is elél.
- A sóskaborbolya bogyója ehető és egészséges is, ám a benne található sok C-vitamin miatt nagyon savanyú ízű.
Gyere, nézzünk körbe a Sas-hegy növényvilágában!
Cserszömörce |Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Ismertek 100 évesnél is idősebb példányai. Ovális bordó leveleit kora tavasszal hozza, majd áprilisban megjelennek a bimbói és kinyitja jelentéktelen virágait. Ezekből hamar, már májusban kifejlődnek a jellegzetes pamacsos termések, melyek szinte felhőbe burkolják a bokrot.
Kakukkfű | Magyarországon főleg a mészkőhegységekben és a szárazabb, füves réteken nő, de a kertekben termesztett kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) is könnyen elvadulhat. Jellegzetes illatát követve a réteken, erdők szélén könnyen megtalálhatjuk. Már az egyiptomiak és a görögök is használták, de ma már minden konyhában nélkülözhetetlen. Kitűnő étvágygerjesztő, gyomorjavító, görcsoldó, köhögéscsillapító, szélhajtó is. Fürdővizekben illatos és frissítő hatású. Nyákoldó és köptető hatása is van, de legfőbb értéke a timol és a karvakrol, amelynek erős fertőtlenítő és antimikrobiális hatását köszönheti.
Egybibés galagonya | Az egybibés galagonya középmagas, tömötten ágas, tövises cserje vagy 5-8 méteres kis fa, szabálytalan, szétterülő koronával. Különböző lomberdőkben (ritkábban fenyvesekben), erdőszéleken, cserjésekben, füves lejtőkön, napos legelőkön 1500 méter magasságig gyakori. Fiatal levelét nyersen salátába, virágait borok és likőrök ízesítéséhez használhatjuk fel. Gyümölcséből zselét, lekvárt főzhetünk, de nyersen is fogyasztható. A szív oxigénellátását javítja, ezért mindenféle szívbetegség esetén javallott. Gyógyteát friss hajtásokból, levelekből vagy terméséből készíthetünk, de utóbbiak nyersen is fogyaszthatók.
Csikófark | Őshazája a Földközi-tenger vidéke, Ázsia. Hazánkban száraz vidékek növénye, hajdani löszmaradványokon és homokgyepekben él, fokozott védelmet élvez. Érdekessége, hogy egyes élőhelyeken sokszor kizárólag porzós, máshol csak termős telepei vannak jelen. Budapest belterületén két ponton maradt fenn napjainkig. A Gellért-hegy fő turistalátványosságának számító Szabadság-szobortól egy perc járásnyira él néhány termős példánya. A Sas-hegy védett területén viszont csak porzós egyedei élnek. Fokozottan védett! Eszmei értéke: 100.000-, Ft
Törpe nőszirom | Valaha valóságos szőnyegként borította a Kárpát-medence lankáit, így a Pest környéki homokhátakat is. Mára a tépdeséstől erősen megritkult. Magyarországon többek közt a Kisalföld, a Mátra, valamint a Keszthelyi-fennsík területén él. Kard alakú, 4–20 milliméter széles levelei tőlevélrózsában nőnek, ennek közepéből emelkedik ki az 5–10 centiméter magas, egyszerű virágszár, aminek végén egy nagy fejű, rendszerint sötétlila vagy halványsárga virág nyílik. Hazánkban védett, eszmei értéke: 5000 Ft.
Sóskaborbolya | Lombhullató cserje, magassága általában 1,5-2 méter, ritkán kis fává is terebélyesedhet és elérheti akár a 4 métert is. Termése cukrot, almasavat, pektint, valamint C-vitamint tartalmaz. A terméseket édes gyümölcsökhöz, mustba, lekvárba, zselébe (elősegíti a megszilárdulást) és szörpökbe felhasználhatjuk. Citrompótlónak is megfelelő. Ha a termését megcsípi egy kicsit a dér, már nem olyan savanyúak, mint előtte. Ha szörpöt készítünk belőle, akkor először a terméseket meg kell tisztítani a kocsányuktól, majd kipréselni, vigyázva arra, hogy magjai ne kerüljenek a lébe, mert keserűvé teszik azt.
Szent István szegfű | Mészkedvelő bennszülött faj, dolomitsziklagyepek növénye. Tömött, párnás, 15-25 centiméter magas, illatos virágú évelő. A meddő hajtások levelei 2-4 centiméter hosszúak, 1-2 milliméter szélesek, szürkés-zöldek vagy szürkék. A levelek merev tapintásúak, szúrósak, élük érdes. A virágok fehérek, ritkán halvány rózsaszínűek. Magyarországon fokozottan védett, eszmei érték: 100 000 Ft
Budai nyúlfarkfű| A Budai hegység bennszülött maradványfaja. 20–40 cm magas növény. Mészkedvelő; jellemzően a dolomit sziklagyepek növénye. Tőlevelei aránylag merevek, kb 3 mm szélesek, világos középérrel és szegéllyel. A buga 2–3 cm hosszú, eleinte fénylő sötét acélkék színű. A toklász kb 4 mm hosszú, csúcsának középső szálkája legfeljebb ennek a harmada. Magyarországon védett, eszmei értéke: 5000 Ft.
Magyar gurgolya | Csak Magyarországon él. Erőteljes gyöktörzsű, terebélyes növekedésű évelő, szára 80–150 cm magasra nő. Nyár elejéig csak a fonalas levélcsomókat láthatjuk, majd a nyár közepén hajt többé-kevésbé terebélyes szárat, amelynek hajtásvégein ernyők jelennek meg. A virágzás augusztustól októberig tart. Budapesten nagyobb állománya fordul elő a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen, ahol a déli oldalon elterülő nyílt dolomit sziklagyep jellemző karakterfaja. Fokozottan védett, eszmei értéke: 100.000 Ft.